Victorian Blood

Tárgy: Victorian Blood Szomb. Ápr. 16, 2011 4:56 pm

Avalon legendája

Avalon városát 1422-ben alapította egy Battler nevezetű család, Finnország déli részén. A Battler família, mindig nyitott volt a jövevényekre, tárt karokkal vártak mindenkit, aki erre a földre érkezett. A terület ebben az időben a Finn király tulajdonában állt,de a Battlerek befolyása miatt, ez hamar változott. Norton attler, a király nemese volt, számos háborúban segítette az országot, az egyik ilyen csatában, a Germánok ellen harcoltak, és Norton megmentette a király életét, aki cserébe, nekiadta az Avalonhoz tartozó területeket, egy hatalmas erdőséget, tavat, dús legelőket, és a Thor-hegyet. Avalon, ettől a naptól kezdve független város lett.
1500-ra, Avalon felvette a kereszténységet, önálló piaccal, és iparcikkel rendelkezett. Az Avaloni sajt abban az időben, igazi kuriózum volt, szerte Európában. A város, ebben az időben élte virágkorát.
A vezető, Reginald Battler lett, aki levelezést folytatott a Vatikánnal. Levélben kérte a pápát, hogy az koronát küldjön neki, hogy Avalon, önálló királyság lehessen. A finn király, készséggel támogatta az ötletet, tudván, hogy Avalonban hűséges szövetségest találhat. Így is lett.
1548-ban a római pápa, királlyá koronázta Reginaldot, Avalon nevétől zengett egész Európa. "A város, ami királysággá nőtte ki magát."
De ez a béke, idilli szépség, és jólét sem tarthatott örökké.
Avalonnak szembesülnie kellett a világ zordabbik oldalával is.
Európa vámpírjai felfigyeltek Avalon fejlődésére, és mint mindent, ami tökéletes, úgy a királyságot is maguknak akarták a vámpírok. Erdély, és Misticó betelepítése után, Avalon felé vonultak, és a nyitott vendégszerető város, észrevétlenül engedte be a kórt. Egyre több, és több ember lelte halálát.Az emberek elkeseredett harcot kezdtek a vámpírok ellen, de mind hiába.
A hajdan virágzó királyság, a haldoklás peremén állt.
A pápa, készségesen segített Reginaldnak, egy 100 főből álló lovagrendet küldött Avalonba. A Feketefény lovagrendjét. A furcsa csak az volt,hogy ezek a lovagok, semmiben nem különböztek az ellenségtől, ugyanis egytől egyig vámpírok voltak. Vámpírok, a Vatikán szolgálatában.Három hónap alatt visszaverték az ellenséget, és ki irtották őket, az utolsó szálig. Senki nem maradt életben. A lovagok ezt követően esküt tettek Avalon mindenkori királyának, a Battler háznak, hogy az örökké valóságig szolgálni fogják Avalont, és a Vatikánt. Reginal viszont megakarta előzni a csapás megismétlődését.Parancsba adta,hogy az Avaloni területek köré, kőfalat építsenek, hogy a királyság, soha többé ne szembesülhessen a külvilág mocskával.
A királyság a falon belül, ismét virágzásnak indult, kiderült,hogy a Thor hegy kifogyhatatlan aranytartalékokat rejt, a népesség szépen nőtt, és az időközben Árnybárókként ismert Feketefény lovagrend biztonságot nyújtott Avalonnak.
Mígnem 1820-ban, nagy változás történt a történelemben. Fenrir Battler, nagy döntést hozott. Azt akarta,hogy a világ megismerje Avalon nagyságát, hogy a világ minden részén terjesszék a művészetüket, műveltségüket, és találmányaikat, és hogy ők maguk is tanulhassanak a világból. 1821-ben Avalon kapuja kinyílt, beengedve ezzel a világot.Ellenségeik, a vámpírok, nem felejtették el az Avaloniak tetteit, a bosszú, még több száz év után is élt bennük. Újabb támadást indítottak a királyság ellen, de most, más is történt. Az árnybárók egyik tagja, bizonyos Krassus megelégelte az emberek hatalmát, és magának követelte Avalon trónját, mondván, hogy a fajtája nélkül Avalon már nem létezne ebben a formában.
Az Árnybárók többi tagja ellenezte a dolgot, majd egy ütközet után kitiltották Krassus-t Avalonból. A bukott báró, bosszút esküdött,és egyesült az Avalont támadó vámpírokkal, hogy a város a vámpíroké legyen. Megalapította az Ellenállók szervezetét, és vezetőjükké kiáltotta ki magát.
Avalon újabb háború előtt áll....a kérdés csak az,hogy a vámpírok győznek e az emberek felett, vagy Avalon örök, és halhatatlan marad?
Ez csak rajtad múlik...