Istenek

Istenek

Minden kultúrának megvolt hajdanában a maga teremtő istene, és isteni kara, akik életük felett uralkodtak és szeszélyeik olykor sokak életéről döntöttek. Az isteneket az emberek imái, a dicsőítő himnuszok és a nekik szánt áldozatok, ajándékod tették erőssé.
Az istenek végzete azonban minden nép történetében előre megíródott: Ragnarok, Nagy Sötétség és még számtalan néven említették ezt. Azonban téves volna azt hinni, hogy az istenek nyom nélkül eltűntek a világból.
A hajdanán oly nagyhatalommal bíró istenek elvesztették az erejük nagy részét, de még így is megmaradt isteni lényegük. Így is hatalmasabbak voltak az embereknél, de gigászi hatalmuk már odavolt.
Az istenek sokáig vereségük felett keseregve ültek hajdani dicsű templomaikban. Elzárkóztak, és hosszú ideig nem is törődtek a földi halandókkal, majd mikor unalmassá vált számukra lejöttek az emberek közé.
Biztosan volt már úgy, hogy láttál egy gyönyörű nőt, vagy férfit, akiben volt valami…természetfelettien gyönyörű. Nos, nem veled van a gond, akkor és ott valószínűleg egy istent láttál, vagy egy félistent. Az istenek megtanultak élni ezzel az új világgal, és sokuknak sikerült félretenni hajdani büszkeségét, hogy megférjenek az emberekkel.


Megalkotható istenek:

Egyiptomi:

Basztet: kedves és jótéteményeiről ismert macskafejű istennő, az öröm és a vigasság megtestesítője. Kultuszának központja Bubasztiszban volt itt található- legismertebb temploma: "Básztet háza". Hérodotosz feljegyzései szerint Básztet tiszteletére évente vidám dalos-táncos ünnepségeket tartottak.
Maat: Ré leánya, többnyire guggoló testtartásban ábrázolják, fején strucctollal. Az igazság és a világegyetemben uralkodó összhang megtestesítője. Valamennyi isten környezetében megtalálható.
Szehmat: Az időnként Ré feleségének tekintett oroszlánistennő pusztító hatalmát járványok és erőszakos cselekedetek formájában érvényesíti (lemészárolja a Ré ellen lázadókat). Ha kellő imádásban részesítik és kiengesztelik, gyógyírt ad a szenvedőknek; papjai az orvosok.
Anubisz: A temetőkben bolyongó sakál és mint ilyen a holtak birodalmának ura. A balzsamozók védelmezője; ő vezeti az elhunytak lelkét Ozirisz ítélőszéke elé.

Germán:

Surtr: a tűz birodalmának ura
Nerthus: a vánok földanyja, egyben a béke istennője. A germán mitológia nőalakja, akit hét nemzetség tisztelt az Északi-tenger partvidékén. N. az anyaföld v. pedig a földet termékenyítő felhő istensége volt.
Thor: Asgardrnak (az Istenek birodalmának) őrizője. Síf férje. Általában rövid nyelû kalapácsával, a Mjollnirrel jelképezik, amely Asgardr legynagyobb kincsének tekinthető- hiszen általa védelmezik a Jotynok, a fagyóriások elõl Asgardr-ot. A Mjöllnirt forgató Thunar harcias Istenség, de nem annyira hivatásos harcos, mint inkább egy egyszerű ember képében jelenik meg, aki a birtokát védelmezi. Nem a harc kedvéért harcol, mint Ódhinn berserkrei, és nem is annyira az a magas erkölcsi megfontolás vezérli, mint Tyrt, egyszerűen csak…kiáll az igazáért. Minden ember Istene lehet; egyszerűek a céljai, ereje rémisztő, kacaja a mennydörgés, haragja a vihar. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy Thunar nem a "romboló" Villámisten eredetileg, hanem a nyári viharok növekedést, életet hozó Istene.
Freya: Nóatúni Njörd leánya. A szexualitás és általában az élvezetes dolgok tartoznak a hatalma alá. Nagyon kedveli az aranyat, a macskákat és a borostyánt; könnyei is aranyból vannak és borostyánná változnak. Ódhinnak (néha még saját fivérének, Freynek is) kedvese; a Lokasenna (Loki csúfolkodása- egy híresebb ének a verses Eddából) szerint a többi Istennel is igencsak szoros kapcsolatban áll. Rendkívül hatalmas Istennő, számos oldaláról ismerhetjük. Freya valóban a szépség és a szerelem első számú Istennője, voltaképp a legszebb északi nõ, akit csak el tudsz képzelni, vagy inkább még attól is szebb; kedvesség és derû árad Belõle, szépsége erõt sugároz, és adja bár oda magát mindenkinek, mégis tiszta marad- minden bája mellett is érezni azonban, hogy haragjában kegyetlenül pusztító tud lenni. Függetlenebb, mint más kultúrák Szerelem istennõi- az önálló nők támogatója. A seidhr mágia leg-avatottabb ismerője, egyben a legnagyobb nõi rúnamester is.
Tyr: A törvény, igazság, fogadalmak, becsület Istene; nagyon hatalmas harcos. Ódhinn fia, más források szerint Hymir óriás gyermeke. Ma nem számít a legnépszerûbb Istenek közé, noha jelentõsége rendkívülien nagy. Kapcsolatban áll az önfeláldozás fogalmával is ; ezt példázza az a történet, amelyben Tyr jobb kezét Fenrir farkasnak, Loki egyik gyermekének fogai között tartja, mintegy bizonyítékul, hogy az Asir részérõl nem esik Fenrirnek bántódása. Amikor aztán mégiscsak megkötözik Fenrirt, a farkas leharapja Tyr odatartott jobb kezét. Ennek a történetnek az a mögöttes tartalma, hogy bemutatja Tyr példa nélkül álló erkölcsi normáit: Neki fontosabb volt az adott szava (még egy olyan esküdt ellenséggel szemben is, mint Fenrir), mint önnön jobb keze. Ennek szimbolikus jelentõsége van: a jobb kéz akár a közvetlen, cselekvõ aktivitást is jelentheti. Rendkívüli hatalmú Isten, páratlan igazságérzete révén nem a gyenge szívûeknek való. Jelképe, a lándzsa, egyszersmind az igazságot is jelképezi.

Kelta:

Brigantia: Minerva, Belisama, Sulevia és Brigindo néven az ír Brigit megfelelője. Gyógyító anyaistennő, a háztartás és a tűz védőistene. A művészetek, költészet, jövendölés, műveltség, mesterségek fémművesség, az állatok, és a föld terményei tartoznak hozzá. A költők, orvosok, kovácsok és a szülő nők pártfogója.
Morrigan/Morgan: „A Nagy királynő”, „A Fantomok és Démonok királynője”, „Kísértet királynő”. A folyók, tavak, édesvizek istennője. A papnők a boszorkányok védelmezője. A bosszúállás, éjszaka és jövendőmondás úrnője.
Mab királynő: Kelta tündérkirálynő, Hadistennő, és pedig az a fajta, aki tevőlegesen is beavatkozott a küzdelembe. Testi szerelem, termékenység, bosszúállás, háború istennője.
Cernunnos: a vadász, szarvas isten, a természet istene, az alvilág és asztrál sík ura, a Nagy Atya. Szent állata a szarvasbika, kos, bika, szarvaskígyó. A természet, az erdők, a lélekvándorlás, a keresztutak, a gazdagság, a kereskedelem, a harcosok istene.
Nuada: „Bőséget hozó”, „Felhőgyúró”, főisten. A gyógyítás, a víz, óceán, halászat, a Nap, hajózás, szülés, kutyák, fiatalság, szépség, költők, krónikások, varázslók, írás, mágia, hadviselé és ráolvasás istene.

Görög-római :

Hekaté: A varázslás, a sötétség és az éjszaka istennője, illetve az egyik holdistenség.
Ő uralkodik a kísértetek és az éjszakai jelenések fölött. A hármas keresztutaknál szokott éjfélkor megjelenni fekete kutyái kíséretében, és elviszi a számára ott elhelyezett ajándékot. Háromfejű alakban is szokták ábrázolni (olykor nappal, holddal és hajnalcsillaggal a homlokán), vagy három testben. Ezt úgy kell értelmezni, hogy egyik arca a múlt, másik a jelen, a harmadik a jövő felé tekint; vagy egyik teste az égi, a másik a földi, a harmadik az alvilági megjelenése.
Attribútumai: a fogyó hold, a fáklya, a tőr; a növények közül a sisakvirág; az állatok közül a fekete kutya, fekete menyét, esetenként a fekete macska és a fekete kanca is.
Aphrodité/Venus: Zeusz és Dióné leánya, a szépség és a szerelem istennője, a tizenkét főisten egyike. Aphrodité ébreszti fel a szerelmi vágyat, hatalmának senki sem tud ellent állni, csak három istennőt nem tud szerelembe igázni: Athénét, Artemiszt és Hesztiát. Kíséretét sok istennő és isten képezi, ezek: a Khariszok, a Hórák, Peithó, Pothosz, Erósz, Anterósz, Himeirosz, Hümenaiosz, Hédóné, Paphié, Gamosz, Aphroszűné. Szekerét, amely aranyból van verebek és galambok húzzák, amelyek egyben szent madarai is, szent növényei a rózsa, az alma, és a mirtusz.
Apollón/Helios : Zeusz és Létó fia, Artemisz ikertestvére, a fény, a költészet, a zene, a jóslás, az igazságosság és az íj istene, a tizenkét főisten egyike. Pártfogolja a költőket, a dalnokokat, ő a Múzsák karvezetője (Muszagetész) is. Mint gyógyító isten a bűnök eltörlése is az ő hatáskörébe tartozik. Szent állatai: a hattyú, a farkas, az egér, a delfin, és a gyík, szent növénye a babér. Ő teremtette az apollitákat, majd ő átkozta őket az éjszakába.
Artemisz/Diana: Zeusz és Létó leánya, Apollón ikernővére, a vadászat, az erdők, a hegyek, ligetek istennője, a vadak úrnője, a tizenkét főisten egyike. Artemisz ideje javarészét vadászattal töltötte, amely állandó gyönyörűsége volt. Sáfránysárga vadászruhában, ezüst íjjal és nyilakkal felfegyverkezve járta az erdőket és hódolt férfias kedvtelésének. Íját és nyilait a Küklópszok kovácsolták számára, fürge vadászkutyáit pedig Pántól kapta ajándékba. Nem csak biztos kezű vadász, hanem a vadak pártfogója is volt. A vadak kölykeit védelmezte és gyengéden gondozta őket. Szent állata a szarvas, növénye a ciprus volt. Az eredeti elgondolással ellentétben nem volt szűz istennő, de kevés szeretője volt, és azokat is jól titkolta. Ő a Sötét Vadászok megteremtője.
Dionüszosz/Bakkhus : Zeusz és a halandó Szemelé fia, a szőlő, a bor, a szüret, a lakomák, a mámor és a felszabadultság istene. Dionüszosz óriási kísérettel járta a világot, kíséretéhez tartozott korábbi nevelője, az öreg, pocakos, örökké részeg Szilénosz, Pán az erdő kecskelábú istene, a Szatüroszok és a Szilénoszok az erdők szellemei és a mainászok, vagy bakkhánsnők. Híres volt szerelmi kalandja Aphroditéval, aki Priaposzt és Hümenaioszt szülte az istennek, valamint Ariadnéval, Mínósz király leányával, aki a felesége lett és akit Zeusz istennői rangra emelt. Szent növényei a szőlő és a borostyán, szent állata a tigris és a párduc volt. Jelképe a tobozban végződő szüreti bot, a thürszosz. Melléknevei: Messzeható h a n g ú, Repkénykoszorús, Bevarrott.[/size]


ISTEN KARAKTER CSAK MÁSODIK KARAKTERKÉNT ALKOTHATÓ MEG, ILLETVE ADMINI ENGEDÉLLYEL! Két isten, legyen az akár különböző vagy egy mitológiából való nem keresztezhető!